Amikor az imolai WEC-hétvégét kezdtük el tervezni, már elsőre úgy kalkuláltunk, hogy iktassuk be Maranellót, mert látnunk kell egy darabkát a Ferrari történelméből. A versenyhétvége felvezetéseként megnéztük a Ferrari múzeumot, valamint átsétáltunk a Scuderia Ferrari és a Ferrari gyár bejárataihoz is.
Kövessétek a PaddockLines közösségi oldalait: Facebookon és Instagramon
A maranellói múzeumban egyszerre elevenedik meg az utcai sportautózás és a motorsport világa. A tárlat első eleme látogatásunk során a Ferrari 12Cilindri modellje volt, ami az olasz gyár 1950-es és 60-as évekbeli orrmotoros-hátsókerékhajtású korszakát idézi. A Rosso Corsa színvilág elképesztően kiemeli a modern sportos idomokat ezen az autón.

A tárlat négykerekűi között tovább sétálva a legendás Ferrari F40-est is megcsodáltuk, valamint néhány Le Mans-ban indult autót is. A kiállításban helyett kapott Enzo Ferrari egykori irodája – az eredeti bútorkokkal, fali képekkel berendezve. A séta során több helyen számos legyártott utcai, valamint versenyautó kicsinyített makettjeit is megnézhettük.

A legnagyobb élményt és a libabőrös pillanatokat az F1-es terem adta: 8 versenyautó életnagyságban fogadott minket pompás, misztikus fényekkel megspékelve. Gilles Villeneuve 1985-ös Ferrarijától kezdve Michael Schumacher F2004-én és Kimi Raikkönen F2007-én át egészen a 2020-as, 1000. F1-es futamát teljesítő Charles Leclerc-Sebastian Vettel-féle Ferrariig. Szinte megszólalt a történelem.

Ebben a szobában, ha mindez még nem lett volna elegendő, rengeteg F1-es győzelmi trófeával és versenyen viselt bukósisakkal telepakolt vitrin tárult elénk. A folytatásban (korábban Le Mans-győztes) az 51-es Ferrari 499P-t is közelről vettük szemügyre (sajnos nem simogathattuk), rákészülve már a 3 napos imolai száguldásra. Az egyórás túránkat pedig a Ferrari Store-ban zártuk némi relikvia vásárlással.

A múzeumot követően sem hagytuk el még Maranellót, az utcákon sétálva, a Cavallino Rampante szellemében néztük a kiállított, tesztvezetésre vihető Ferrarikat, amíg megérkeztünk a Scuderia főhadiszállása elé. Rajongóként kötelező volt fotózkodni ott és a nem messze lévő Ferrari gyár bejárata előtt is.
Ezek azok a pillanatok, amelyeket el lehet mesélni, meg lehet mutatni képeken, de át kell élni. Van-e nagyobb eszmei értéke annak a Ferrari sapkának vagy F1-es makett autónak, amit akkor és ott veszel, ahonnan ez a hitvallás ered?
Egy biztos, Maranellóba még egyszer vissza kell menni!
